Visszatérés!

Visszatérés!

Strongman Champions League Szerbia 2017. versenybeszámoló

2010-ben kaptam először lehetőséget arra, hogy Magyarországot képviselhetem az erős emberek talán legrangosabb nemzetközi éves versenysorozatában, a Strongman Champions League-ben. Az elmúlt hét évben több mint 20 alkalommal álltam rajthoz ebben a sorozatban, legutóbb tavaly tavasszal a sorozat németországi állomásán.

Sokat köszönhetek ennek a ligának, hiszen rengeteg csodálatos helyen, a világ legjobbjaival versenyezhettem az elmúlt években.

Tavaly azonban nem vállaltam már, az is sokszor megfordult a fejemben az Arnold Classic után, hogy felhagyok teljesen az erősember sporttal.

Sok minden történt velem az elmúlt évben. Be kell vallanom, nagyon megkopott a motivációm az erősemberek versenyeket illetően.

Úgy érzem, úgy éreztem, kicsit kiégtem.

Nem esett és nem esik már jól a nehéz, speciális eszközös felkészülés, sokkal több örömöt okoz a súlyemelő és erőemelő rendszerű súlyzós edzés, kombinálva például a kettlebell-el.

A testsúlyom sem gondolom, hogy ismét 140kg fölé kellene mindenáron nyomatnom, sokkal jobban érzem magam 130kg körül.., sokkal egészségesebb fittebb vagyok így, mint „fénykoromban”. 

Kb. fél éve nem igazán edzem erősember eszközökkel (leszámítva azt az egy-két karitatív kamionhúzást), és ezen nem szeretnék a közeljövőben sem változtatni.

Ami nem esik jól, vagy nem okoz örömet, nem okoz boldogságot, azt már nem csinálom. Ilyen egyszerű ez. Már ettől sokkal boldogabb vagyok!

Nem akarok már senkinek sem bizonyítani, volt idő, amikor akartam, ma már másként érzem.

Ennek ellenére igen mondtam Marcel Mostert, a Strongman Champions League (SCL) alapító-igazgatójának megkeresésére, aki pár héttel ezelőtt meghívott a sorozat Szerb versenyére, amit a hétvégén a festői hegyi üdülőparadicsomban, Zlatiborban rendeztek meg. Annak ellenére, hogy az eszközös felkészüléshez már semmi kedvem, nagyon jól esett a megkeresés, amire pár nap gondolkodás után végül is igent mondtam.

Több órás kacskaringós út után pénteken érkeztünk meg, és a szokásos verseny előtti tévés forgatással kezdődött számomra a program. Ne felejtsük el, ez elsősorban szórakoztató ipari termék, hiszem a versenyről készült műsort közel 100 országban fogják majd nézők milliói látni, itthon a korábbi években az Eurosport, tavalytól viszont az Extreme Sport csatorna tűzi műsorra az SCL versenyeit.

Jó volt újra látni a régi versenyzőtársakat, barátokat is, rengeteg régi sztori, régi verseny, sok régi közös emlék jött elő ismét a beszélgetések során. A versenyzésből sokkal inkább a társaság hiányzott nekem az elmúlt egy évben, mint a sok küzdés és szenvedés.

Az SCL is sokat változott, lehet szeretni meg nem szeretni a változásokat, de tény, hogy az évek alatt egyre unalmasabbak voltak a versenyek, a nézőszám esett, és ezt a sportot az tartja életben.

Jól érezte ezt az SCL menedzsmentje is, ezért vezette be, hogy nincs többet speciális felhúzó ruha, meg vannak csapat feladatok is, amelyek izgalmasabbá és változatosabbá teszik a versenyt. Szerintem jó irány.

A mezőny kemény volt, mint az SCL-ben általában, mindig van 4-5 top versenyző a világ közvetlen élvonalából, most sem volt ez másként, gondoljunk Matjaz Belsak-ra, Stojan Todorchevre, vagy a lett Ivars Smaukstelis-re, de itt volt az amerikai korábbi kétszeres könnyűsúlyú erősember világbajnok a kiváló Kevin Faires is. Érdemes lesz megjegyezni az angol strongman új hullámot képviselő Phil Roberst és Will Baggott nevét is, szerintem fogunk még róluk hallani a következő években.

SCL Szerbia mezőnye

Kamionhúzással (kb. 18 tonna, csak hámmal) kezdtünk, ami sokkal rosszabbul ment, mint az terveztem. Nagyon beragadtam a rajtnál, ezzel értékes másodperceket veszítettem, így csak a 10. legjobb idővel kezdtem.

Truck pull

 

Egyébként lassú is voltam, amit reggel már jelzett a szokásos Omegawave mérésem is. Bejött. Az erő és az állóképességem összességében rendben volt, de ez a napon nem voltam gyors, az biztos.

Elképesztő műszer, komoly technológia, ami nekem sokat segít a megfelelő terhelés, edzésmennyiség és terjedelem megválasztásában, a regeneráció javításában. Sokkal hatékonyabbak az edzésem ez által, szívből ajánlom mindenkinek, aki komolyan gondolja a sportolást.

Omegawave

A folytatás előtt volt 2 óra szünet, amit ilyenkor nagyon nehéz átvészelni, én zenehallgatással, nyújtással, és kontraszt terápiával hangolódtam. Sokkal jobban is éreztem a folytatást.

Auófelhúzás következett, kb.330 kilóval, amit tavaly a lett Ivars Smaukstelis nyert Belsakkal együtt 9 ismétléssel, ugyanezzel az eszközzel, ugyanezzel az autókkal. Én a román harcos Vlad Comoroschi-val kerültem össze, akin kifogott a súly.

A taktikám az volt, hogy beosztva az erőt, végig dolgozom az egy percet, ami bejött, és szerintem életem egyik legjobbját húztam 9 ismétléssel, amivel a végén a 4. helyen zártam a számot!  Örültem ennek az eredménynek.

car deadlift

A 300 kilós keretcipeléssel folytattuk, amivel 2x25 méter kellett megtenni. Korábban is mindig az motivált jobban, ha nálam erősebbek, kiválóbbak ellen mérethettem meg magam, ezért is kaptam extra motivációt, amikor a bolgár óriás, a koffercipelés vasmarkú világrekordere Stojan Todorchev barátommal kerültem össze. Szerintem egész jó iramot mentünk, Stojan nyert, Ő a második, én pedig a negyedik helyen zártam a feladatot.

A harmadik szám után az utolsó helyen álló két versenyző búcsúzott a mezőnytől, mint ahogy a negyedik szám után is lemorzsolódott a végén álló páros. Szerintem ez is egy jó szabály, így hajtani kell a legvégéig mindenkinek.

A csapatfeladat óriás egykezes súlyzó (circus dumbbell) nyomás volt, amihez Matjaz Belsak hozta a saját eszközét. Nem akarok semmit sugallni ezzel, de egy elég gyenge minőségű 100 kilós egykezessel kellett nyomnunk. Inkább nem írom le, mit gondolok erről…

Én Ivars Smaukstelis-szel kerültem párba, aki 3 ismétlést hozott össze a vaskolonccal. Ezzel a végén a 3. helyen zártuk a versenyszámot, ami 12 főből 7 versenyzőn is kifogott! Ivars komoly strongman, és haláli jó fej srác, örültem, hogy megismerhettem.

Team 1

 

A számot persze Belsak csapata nyerte.., de Nemo Tasic is sziporkázott, kiválóan nyomta fej fölé a vasat.

Az utolsó szám előtt az ötödik helyen álltam így egy ponttal a korábbi osztrák bajnok Nemo Tasic és másfél ponttal Todorchev előtt.

Tudtam a Conan körben konkrétan szar leszek, mert egyébként is egy fos számom, amit ráadásul utálok is, aztán meg Nemo és Stojan is sokkal jobb ebben a feladatban.

Amit tudtam kihoztam azért magamból, amikor elemeltem a szerkezetet a bal combhajlítóm jelezte, hogy nem kellene.., sikerült görcsbe ugrania minden lépésnél. Nem akartam sem húzódást, sem komolyabb sérülést, mert tudtam, hogy nincs esélyem előrébb végezni. Jó volt most ez így!

Conans wheel

Összességében örülök a 7. helynek! Ha nagyon készülök a számokból, akkor se nagyon végezhettem volna előrébb szerintem.

Nem edzettem külön erősemberre, (és nem is fogok) de legalább végre hosszú idő óta kurva jól éreztem magam versenyen!

Jó volt újra versenyezni. Hiányzott a hangulat, hiányoztak a srácok!

Friends

Megértem Katona Ervint is, akinek szerintem szintén nagyon hiányzik a versenyzés…, el is mondta, hogy már tervezgeti a jövő évi visszatérését az SCL mezőnyébe.

Jó buli, férfimunka volt!

A végeredmény:

1. Matjaz Belsak, Slovenia 57

2. Kevin Faires, USA 55.5

3. Aivars Smaukstelis, Latvia 52

4. Phil Roberts, England 44.5

5. Nemo Tasic, Austria 41

6. Stoyan Todorchev, Bulgaria 41

7. Akos Nagy, Hungary 39

8. Will Baggott, UK 34

9. Vladimir Comorovschi, Romania 29

10. Roberto Rodriguez, Spain 27

11. Roni Kecskés , Serbia 20

12. Dado Stroil – Bosnia 20

13. Topi Ovaska – Finland 6.5

14. Aldin Hasanvic - Serbia 4.5

 Díjátadó

Köszönet a támogatóimnak, szurkolóimnak, mindenkinek, aki segít abban, hogy sportolhassak. Köszönet a BioTechUSA-nak, a RAIN SOUL-nak,a VIWA VITAMINVÍZ-nek, a 360shopnak és Lakatos Péter barátomnak, aki rengeteg tanácsot ad. Hála a CrossFit Trafó csapatának, köszönet a fantasztikus kollégáknak az NN-nél,  és persze a családnak, akik mindig mellettem vannak! Ölellek benneteket!

Folytatom a versenyzést ősszel is, bár nem tervezem, hogy a felkészülésemen változtatok, de ennek ellenére rajthoz állok majd szeptemberben, Nagyszebenben az SCL romániai állomásán is.

Más terveim is vannak.., mindenek előtt most elmegyek pár napot pihenni a családommal.., aztán visszatérek a vasak világába.

Mert a vasakat nem lehet letenni!

Ugye? J

 2017. július 25.